Vízszivárgás: milyen jelekből gyanakodjunk csőtörésre?

Vízszivárgás: milyen jelekből gyanakodjunk csőtörésre?

Rendkívül bosszantó érzés, amikor hirtelen azzal szembesülünk, hogy nedves, esetleg penészes a fal, túl sok víz fogy az utóbbi időben, vagy a kertben állandóan vizes a föld. Esetleg társasházról lévén szó, elázott a szomszéd. Ez bizony, csőtörésre utalhat.

Cikkünkben részletezzük, hogyan és miért alakulnak ki csőtörések, szivárgások, valamint mik a leggyakoribb jelek, amik problémára utalhatnak.

A csőtörések okai

A vízvezetékeknek minden pillanatban szolgáltatniuk kell a vízellátást. Ezalatt rengeteg hatásnak vannak kitéve: a fogyasztásból eredő nyomásingadozásnak, a földmozgásoknak, hőmérsékletváltozásoknak egyaránt. Számos oka lehet annak, ha a vízvezeték-rendszer nehezebben áll ellent ezeknek a változó körülményeknek, és csőrepedés, csőtörés alakul ki.

A rossz minőségű csövek, az elöregedett rendszer, szerelési hiba, helytelen anyagválasztás, vagy ha egy-egy kötés enged, az extrém hideg vagy a nem megfelelő fagyvédelem mind potenciális hibalehetőség ebben az esetben.

Mi a leggyakoribb oka az elfagyásnak?

Sokszor már a csövek lefektetésekor kezdődik a probléma, hiszen azokat nem megfelelő mélységbe helyezik. A fagyhatár Magyarországon 0,8m, a vezetékeket tehát ennél mélyebbre kell ásni ahhoz, hogy elkerüljük a fagyást. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy biztosra akarunk menni, akkor ajánlott a csöveket szigetelőanyaggal is betekerni.

Milyen problémákat okoz az elfagyás és mit lehet tenni?

A víz térfogata a fagyás következtében megnő, ami enyhébb esetben csak a vízáramlást akadályozza, amitől a víznyomás csökkenhet. Súlyosabb esetben jégdugó is kialakulhat, a cső felszíne megrepedhet, csőtörés alakulhat ki.

A leggyakrabban a ritkábban használt vezeték szakaszok fagynak el, mert a gyakran cserélődő, folyó víz az jobban tud ellenállni a hidegnek. A tavaszi kiolvadás után bár újból igénybe lehet venni a télen elfagyott vízhálózatot, ám gyakori ilyenkor, hogy a fagyás és kiolvadás következtében a kötéseknél szivárgás alakul ki, ami lényeges mennyiségű feleslegesen elfolyt vizet is eredményezhet.

Télen a fagyott földet rendkívül nehéz – így költséges – ásni, valamint mivel éppen nem folyik a víz, meghatározni is igen nehéz, hogy hol van a vezeték elfagyva. Kimondottan érdemes tehát a megelőzésre helyezni a hangsúlyt, és a fagyhatárt figyelembe venni a víz és csatornarendszer kialakításakor.

A csőtörés jelei

A csőtörés egyik látható jele a csöpögés, vízfolyás, de sokszor találkozunk teljesen átázott falfelülettel és burkolatokkal. A kertben folyamatos sár, megsüllyedt járda vagy az aknába összefolyt víz jelzi, hogy valahol megrepedt a víz vagy a csatornavezeték.

A jól látható vizesedéseken kívül vannak kevésbé látványos, akár hónapokig is szinte észrevehetetlen vízszivárgások is. A láthatatlan csőtörés megtalálása bizony lényegesen nehezebb, mert csak hosszabb idő elmúltával szerezhetünk tudomást a problémáról. Ha későn vesszük észre a megnövekedett vízfogyasztást, a fal vizesedését vagy a helyiségek levegőjének párásodását, penészedését, annak sajnos anyagi és egészségkárosító vonzatai is lehetnek.

Ilyenkor a legnagyobb ellenség az idő, hiszen jelentős kár érheti ingóságainkat, ingatlanunkat, a doh és a penész pedig kikezdheti egészségünket. A megfelelő, a csőtörés elhárításában jártas szakember hívása nem tűr halasztást a még nagyobb kár elkerülése érdekében. Általában minden vízvezeték szerelő rendelkezik gyorsszerviz szolgáltatással, a szerelő a legrövidebb időn belül rendelkezésre áll, és feladata megakadályozni a további károsodást és a gyors javítást elvégezni.

Addig is, amíg a szakember kiérkezik, a legfontosabb dolog a csőtörés helyén a baleset elkerülése érdekében az áramtanítás. Amennyiben tudjuk, zárjuk el a vizet a meghibásodott szakaszon, vagy a fővezetéken.