Lehetséges? A csőtörés helyének meghatározása bontás nélkül

A csőtörés helyének meghatározása bontás nélkül

A műszeres bemérés a csőtörés diagnosztika olyan eszköze, amivel a rejtett csőtörések pontos helye bontás nélkül meghatározható. Nyilvánvaló nagy előnye, hogy a javításhoz nem kell a burkolatokat feleslegesen megbontani, a helyreállítás így lényegesen kevesebb felfordulással és költséggel jár.

Milyen esetekben használható a műszeres vízszivárgás keresés, és mennyibe kerül egy ilyen vizsgálat? Mit szólnak ehhez a biztosítók? Megéri-e ezt a módszert használni?

Rejtett csőtörés okozta hibák javítása

Főképpen a falban, aljzatbetonban, gipszkarton rendszerekben valamint a földben elrejtett és kialakított hálózatok javítása nehézkes úgy, hogyha a hibahelyet nem ismerjük. A rejtett vízszivárgások jeleiről már korábban írtunk, ezek röviden azok az esetek, amikor a csőtörésnek konkrét szemmel látható jele nincs, vagy az alapján nem lehet pontosan meghatározni a hibahelyet.

A hiba feltárása, elhárítása képzett szakembert, megfelelő technikát, rendelkezésre álló eszközöket, anyagokat igényel, legyen az akár egy régi ólomcső forrasztása, vagy öntöttvas cső javítása, esetleg új rendszerekkel, műanyag vagy PVC csövekkel való összekötése.

Milyen műszeres megoldásokat szoktak használni?

Csőtörés bemérése műszerekkel

Az épületgépészet gyors fejlődésével, a korszerű technikai megoldásoknak köszönhetően megnőtt az igény a vezetékrendszerek nyomvonalának rejtett elvezetésére. Ezek meghibásodás esetén sok fejtörést okozhatnak a hiba helyének megállapításakor.

HD2 Kézi talajnedvesség és EC mérőműszer
HD2 Kézi talajnedvesség és EC mérőműszer

A műszeres beméréssel időt, és költséget takarítunk meg, minimalizáljuk a csőtöréssel járó károkat. Ma már számtalan módszer lehetséges erre. Bontás nélkül akár több száz méter csővezetékek bevizsgálására is lehetőség van.

A nedvességmérő műszerek képesek a falak belsejében, a burkolatok és csempék alatt lévő nedvességet érzékelni, ezzel segítve a csőtörés helyének megtalálását.

A jelzőgázos vízszivárgás keresés nagyon jól használható módszer abban az esetben is, amikor nem ismerjük a vezetékek nyomvonalát. A rendszert bemérés előtt fel kell tölteni a jelzőgázzal, ami nitrogén és hidrogén keverékéből áll. A hidrogén a törés, vagy szivárgás helyén kiszabadul a rendszerből, és a föld felszíne felé, függőleges irányba terjed.

A hidrogén, felépítésének köszönhetően minden előtte álló rétegen áthatol. A jelzőkészülék érzékeli a földből kilépő hidrogént, és pontosan mutatja a cső hibájának a helyét.

Az ötrétegű műanyag csövek esetén a jelzőgáz a cső rétegei között azonban továbbterjedhet, így a mérés pontossága lényegesen csökkenhet. Hasonlóképp, a tömör aszfalt, vagy beton felszín is ronthatja a hatékonyságot, a gáz ilyenkor hajlamos az aszfaltozott felület két szélén utat találni magának.

Milyen eszközöket lehet ilyenkor használni?

Lehetőség van a csőrendszerből kilépő víz által keltett zajt speciális műszerek segítségével mérni. Az egyik ilyen módszer, az ún. elektroakusztikus bemérés. Egy képzett szakember egy talajmikrofon segítségével meg tudja határozni, hogy hol a legerősebb a zaj, ezáltal be lehet határozni a csőtörés forrását.

Egy másik jól használható eszköz a korrelátor. Ez egy speciális számítógép, ami a vizsgált csőszakaszra helyezett két érzékelő segítségével kiszámolja, hogy az érzékelőkhöz képest hol van a vízszivárgás helye. Az elv azon alapszik, hogy a szivárgó víz által keltett hanghullámok minden irányba azonos sebességgel terjednek. A speciális érzékelők azonnal jelzik a korrelátornak, amikor a hanghullámokat „befogták”, ami a fogadott jelek időbeli különbsége alapján behatárolja a hibahelyet.

Padlófűtés és meleg vizes rendszerek vizsgálata

A felszálló vezetékek tipikusan függőlegesen haladnak a szintek között, így ezek vizsgálata jelzőgázzal nem kivitelezhető (a gáz ugye szintén függőlegesen haladna felfelé, így nem adna pontos képet a hiba helyéről).

Ilyen vezetékek egyébként a távfűtés csövei is, esetükben – és az egyéb meleg vizes és fűtési rendszerek estében - azonban a hőkamera használatával viszonylag gyorsan és sikeresen lehet a helyszínen dolgozni.

A hőkamerás vizsgálat nem jár anyagköltséggel, hatékonyan alkalmazható beltéren és kültéren egyaránt, abban az esetben, ha a vizsgált – a csőben futó víz – hőmérséklete mérhetően eltér a környezet hőmérsékletétől.

A vizsgálatról digitális képek készülnek, melyeket a szakemberek kielemezve képesek meghatározni a csőrendszer állapotát, a problémás részeket. Ezek a hőkamerás felvételek később a jegyzőkönyv részeként használhatók pl. a biztosítóval való kárrendezés során is, valamint egy ingatlan állapotfelmérésének dokumentálása céljából is.

Fizeti a biztosítás a műszeres bemérést?

Csőtörés biztosítás: mit fizetnek a biztosítók?

Társasház esetén a csőtörés káreseményt sok esetben magának a társasháznak a biztosítása is kell, hogy fedezze. Ez abból adódik, hogy a falban futó csövek egy része a társasház tulajdonát képezi, így az ott keletkezett káreseményekre is a társasház biztosítása vonatkozik.

Egy egyszerű példával élve, távfűtéses lakások esetében a távhővezeték ebbe a kategóriába tartozik, még akkor is, hogyha a meghibásodás adott esetben a lakás területén futó csőszakaszon történik. Érdekes egyébként, hogy a leágazások (a vezeték és a fűtőtest közötti szakasz) már viszont a tulajdonos kezelésében vannak.

A műszeres bemérésekkel kapcsolatban mára egyre elfogadottabb az a gyakorlat, miszerint a lakás vagy a társasház biztosítója hajlandó fizetni a bemérése költségét annak érdekében, hogy a feltárás és a helyreállítás olcsóbb legyen.

A csőtörés biztosítás intézése nem egy egyértelmű témakör, amit bárki biztosra tudna mondani. Már csak abból kifolyólag sem, hogy rengeteg biztosító társaság létezik, más-más kondíciókkal. Érdemes tehát a káresemény bekövetkeztekor egyeztetni a biztosítóval a kárrendezés folyamatáról és lehetőségeiről.

Csőtörés bemérés árak

Általában nincs egy egyszerűen értelmezhető árlista a bontás nélküli csőtörések bemérésére vonatkozólag. Ez leginkább abból adódik, hogy szinte minden eset egyedinek tekinthető, hiszen a vizsgálandó csőszakasz hosszától kezdve, a használható eszközökön át, hogy ismert-e a nyomvonal, milyen az anyaga a csöveknek stb. befolyásolják a vízszivárgás keresés folyamatát – így az ahhoz szükséges időt és anyagköltséget is. Ezek pedig végül is azok a szempontok, amik alapján kialakul a munka díja.

Nagyságrendekről azért persze lehet beszélni: egy csatornakamerázás 20-40e Ft-ból meg szokott lenni, míg az akusztikus vizsgálatok 30-45e, a jelzőgázos bemérés inkább a 60-90e Ft közötti sávban mozognak (lakossági vizsgálatok esetén). Telephelyek esetében a vizsgálandó terület mérete lényegesen nagyobb, így itt akár a többszáz-ezer Ft-ot is könnyedén elkérnek egy komolyabb bemérésért.