Sokakban ébreszt bizalmatlanságot a könnyűszerkezetes ház kifejezés, és nem igen tudunk az évszázados hagyományainktól és előítéleteinktől szabadulni. Pedig érdemes érdemes lenne.

Egyrészt érdemes tisztázni a különbséget mobilház, konténerház, készház és könnyűszerkezetes ház között, amely fogalmak a köznyelvben sokszor összemosódnak, de korántsem ugyanazt fedik.

Mik is az alapvető különbségek.

Mobilház és konténerház: nyaraló vagy lakás?

A mobilház elsősorban alkalmi szállás, nyaraló alkalmatosság céljára létesült, többnyire „három évszakos”, azaz nincs megfelelően szigetelve a téli hónapokra. Kerekekkel rendelkező, kompakt kis házikó, többnyire 25-30 m2 közötti alapterületen biztosítja az alapvető helyiségeket: nappali, hálók, konyha és vizesblokk. Az alaprajz adott a beosztás nem variálható, és a megjelenése nem elégít ki minden esztétikai igényt.

Általában bútorozottan kaphatóak, tehát a berendezésre nem kell költenünk. Főként nyugati importból, használtan juthatunk hozzá, akár raktárról, azonnal, vagy néhány hónap várakozás után. Kedvező árfekvésű használtan, újonnan azonban már elég borsos az ára. Bár mobil épület, érdemes a helyi építési hatóságnál utánakérdezni az elhelyezésének feltételeiről, mert ez településenként változó lehet!

A konténerház voltaképpen hasonlóan a mobilházhoz, fém vázú, és erre a vázra szerelnek fel aztán szigetelést, és a megrendelő igényének megfelelő külső burkolatot. Megjelenése a minimalista stílus kedvelői körében igen népszerű. Lakóépületként használva mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy bár bizonyos mértékig alakítható, de standard méretekkel kell számolnunk, és csak megadott paraméterek között mozoghatunk, így a helyiségek elosztása, tájolása problémás lehet, valamint a szigetelésének is végesek a határai.

Több hazai cég is foglalkozik gyártásukkal, értékesítésükkel. Ár-érték arányban sajnos nem mondanám jónak, mert a jelenlegi árak mellett a méreti megkötöttségeket nem kompenzálja az ár- nem sokkal olcsóbb, mintha egy könnyűszerkezetes házat építtetnénk, ahol nem kell ilyen kompromisszumokat kötnünk.

Mennyiben más a könnyűszerkezet?

Miben másak a könnyűszerkezetes házak

A könnyűszerkezetes ház voltaképpen nagy kultúrára tekint vissza, nem csak a tengerentúlon, hanem Európában is, hiszen pl. Norvégiában is több száz éves, mai megnevezéssel élve könnyűszerkezetes házak állnak (Hansa- házak). Tehát az a félelem, hogy csupán „rövidtávú” befektetés, alaptalan.

Alapvetően favázú házak ezek- illetve napjainkban megjelent a fém vázas változat is. Erre a vázszerkezetre, ami fa szerkezet esetén 16 ill. 20 cm vastagság között mozog, belülről többnyire gipszkarton v gipszrost lemezt szerelnek, párazáró fólia, majd 16-20 cm szigetelő anyag, aztán ismét gipszrost, vagy osb lap , és kívülről a megrendelő igényeinek megfelelő (5-10 cm)vastagságú dryvit szigetelés és nemes vakolat, vagy egyéb burkolat kerül.

Megjelenését tekintve nem tér le a hagyományos szerkezetű házaktól, szigetelésesét tekintve sem marad alul a téglaházakhoz képest, sőt közelíti a passzívház minősítést. A helyszínen ácsolt változat pénztárca kímélőbb, mint a készház, több lehetőséget ad a menetközben változó elképzelések megvalósításának, teljesen rugalmas minden szempontból.

Hátránya, hogy többnyire tüzépről vásárolt, friss faanyag kerül beépítésre és ez az élettartamát, állékonyságát a készházakéhoz képest kedvezőtlenül befolyásolja. Az elkészült házunk minőségét nagyban befolyásolja a mesteremberek munkájának színvonala.

Mi a helyzet a készházakkal?

Készházak: előnyök és hátrányok

A könnyűszerkezetes házak egyik fajtája az úgynevezett készház. Magas minőségi követelményeknek megfelelő, műszárított alapanyagokból gyártják, az üzemekben készülnek el gépek segítségével a ház panelei, amik a helyszínen kerülnek összeszerelésre pár nap alatt. Ennek köszönhetően az összeállításuk, építésük nem függ annyira az időjárási körülményektől, és rendkívül gyors.

Érdemes tisztában lennünk vele, hogy a gyárak beállításából eredően itt is vannak bizonyos standard méretek, amikkel érdemes számolnunk (pl. belmagasság) de az alaprajz tekintetében nem ismernek lehetetlent. Azoknak ajánlott ez az építkezési forma, akik előre gondolkodnak, alaposan megtervezik, átgondolják leendő otthonuk beosztását, funkcióit, mert a tervek elkészülte és a gyártási folyamat után változtatásra nemigen nyílik mód. Mindemellett az üzemekben való előregyártás garantálja, hogy csak kiváló minőségű anyagok kerülnek beépítésre, és az a bizonyos derékszög derékszög is lesz majd…

Több tudományos kísérlet alátámasztja, hogy a könnyűszerkezetes házak nincsenek nagyobb tűzveszélynek kitéve, mint hagyományos társaik, a házak várható élettartama sem ál meg 20-30 évnél, és a természeti katasztrófáknak, mint pl. földrengés, igen jól ellenállnak.

A könnyűszerkezetes házak kapcsán egyetlen valóban mérlegelendő tény van, és ez a hőtároló kapacitás hiánya. Ez télen abszolút előnyt jelent a tégla, kő, vályog, beton falú házakkal szemben, mert a fűtés során nem kell a falakat átfűteni, jelentősen alacsonyabb a fűtésszámla egy ilyen házban.

De a nyári hónapokban ugyanez a tény már könnyen az ellenségünké válhat, hiszen a falak a belső hideget sem tartják, tehát megfelelő árnyékolástechnika híjján hamarabb átmelegszik a könnyűszerkezetes ház. Ezt a tulajdonságát szemelőtt tartva a tervezésnél, és a tájolásnál azonban kiküszöbölhető ez a probléma.