Egekbe szökő üzemanyagárak, gyengülő forint, az elektromos autók robbanásszerű elterjedésére egyelőre várni kell. Globalizált világunkban minden mindennel összefügg, hatással van. A benzinár rendkívül fontos, következésképpen az ezzel szoros összefüggésben álló nyersolaj a világ egyik legfontosabb nyersanyaga, naponta 100 millió hordó olajra van szükség.

Meddig emelkedhet a gázolaj és a benzin ára? Készüljünk-e a 4-essel és majd az 5-össel kezdődő árakra? Kinek érdeke a magas olajár, mire számítsunk?

Megoszlanak a vélemények, elemzésünkben a legfontosabb kérdéseket boncolgatjuk.

Az olajár alakulása

Az elmúlt 50 év távlatában Brent kőolaj hordónkénti ára igazi hullámvasútként mozgott. 1970-ben még 2.2 USD volt egy hordó, alig tíz éve – 2008-ban majdnem 146 USD, majd jött a pénzügyi és gazdasági válság, aminek hatására mélyrepülésbe kezdett egészen 25-30 USD-ig zuhant, majd újra nőtt, és újra csökkent. Most éppen megint nő, 70-80 USD közötti sávig emelkedett.

Mitől ilyen drága a benzin? Az olaj árától, vagy a forint gyengeségtől?

A benzin alapvetően nyersolajból készül, így a benzin árát elsődlegesen a nyersolaj ára határozza meg. A forint árfolyam azért számít, mert a Mól nagyságrendileg 90%-ban import olajat használ finomítóiban, így a kutakon kapható benzin tulajdonképpen import olajból készül.

Mi a helyzet az adókkal?

Magyarországon tavaly 50-60% között volt a benzinnek az adótartalma, ami jövedéki adóból és az áfából tevődött ki. Míg a jövedéki adó európai összehasonlításban alacsonynak, addig az Áfa kifejezetten magasnak számít. Ez utóbbi mértéke pedig attól függ ugye, hogy mennyi a benzin ára, amit pedig az olaj ára és a forint/dollár keresztárfolyam határoz meg. Erre jönnek még az árrések, amik kb. 10%-át adják a fogyasztói árnak.

Mennyi lesz a benzin ára holnap, holnapután?

Elemzők a határidős Crude és Brent olajárakat szokták vizsgálni, hogy a jövőbeni árfolyamokra valamiféle előrejelzést tudjanak tenni. Ezek most azt mutatják, hogy alacsonyabbak lesznek az árak fél- egy év múlva, mint most. Nem szabad ezt a módszert készpénznek venni, mert nem igazán adnak megbízható eredményt.

Az, hogy 5-össel kezdődhetnek-e majd az árak, igazából jelentős mértékben az olajpiaci fejleményektől függ. Jelenleg az tűnik valószínűbbnek, hogy nem.

Mi mozgatja a piacot?

Nagyon sok tényező, főleg az olaj iránti kereslet és kínálat. Az olaj kereslete folyamatosan nő, ami főleg a motorizációval van összefüggésben. Ez a trend változatlan, a növekedés üteme sem csökken, vagy legfeljebb nagyon mérsékelten csökkent, leginkább csak a fejlett országokban.

A robbanó motorok hatásfoka nő, valamint vannak alternatív üzemanyagok is. Másfelől viszont az éves autógyártás másfélszeresére nőtt az elmúlt 18 évben, köszönhetően többek között a hatalmas robbanásnak a fejlődő világokban. Ennek köszönhetően a keresleti oldal folyamatosan ki van feszítve az olaj piacon.

Mindennek következménye, hogyha nem történi valami gyökeres változás, akkor hosszú távon is visszatérhetnek a magas olajárak.

Az üzemanyag hatékonyság hatása a benzinárra

Egyre hatékonyabb motorokat állítunk elő, az autók összsúlya csökken, ami összességében kihat a fogyasztásra. A gazdasági növekedés mértéke, léptéke, az újonnan eladott autók száma és az ezek iránti kereslet megnövekedésének üteme azonban ezt felülmúlja.

Mi a helyzet az elektromos autókkal? Azoknak lesz hatása?

Hogy pontosan mikor, arról megoszlanak a becslések, de egy 5-10 éves távlatban ennek lehet számottevő hatása. Ehhez persze robbanásszerű növekedésre lenne szükség, de ha történik egy áttörés, akkor nem ez nem kizárt. A legnagyobb kérdések az ár és az állami támogatások mértéke. Ha azok tartósan fennmaradnak, a költségek csökkennek és a hatékonyság javul, akkor rövid időn belül jöhet egy áttörés, talán előbb is, mint azt az iparági szakértők gondolják.

A konszenzus egyébként az, hogy 2025-2030-ra már egy elég komoly flotta lesz a világon elektromos autóból, és adott esetben ez olyan 1-4 millió hordó olajnyi napi fogyasztáscsökkenést fog okozni a világ napi olajfogyasztásából.

Magyarországon mi várható?

A magasabb jövedelemszintű országokban gyorsabb, míg az alacsonyabbakban lassabb elterjedés várható az elektromos autók terén. Ez gyakorlatilag egyfajta időbeli eltolódást fog jelenteni a nyugati országokhoz képest.

A dízel üzemanyag jövője, hatása

Érdekes összefüggés, hogy a dízelolaj kereslete még a magas olajáras időszakokban is viszonylag stabil volt, míg igazából a benzin iránti kereslet volt az, ami csökkent. Talán annak tudható ez be, hogy nagyon más a benzin és a dízel piaca és fogyasztói. A benzines autók jellemzően kis- és közepes motorúak, tehát kisfogyasztásúak, azok veszik, akik nem tudnak, vagy nem akarnak annyit költeni egy saját autóra, míg a dízel ugye közepes, illetve nagy motor nagyságúak.

A dízel legnagyobb felhasználója egyébként a szállítás, ami nagyon szorosan köthető a gazdaság kibocsátásához. A kamionok, a mezőgazdasági gépek stb. mind nagy gázolaj felhasználók, míg a benzint inkább lakosság használja. Érdemes talán még hozzátenni, hogy a dízeles motorok általában kevesebbet fogyasztanak.

A dízelt be is akarják tiltani, mi lesz ennek a hatása?

Nagyon különböznek a mintázatok, Európa, Amerika és a fejlődő világokban. Európában vegyesen használnak dízelt és benzint, Amerikában nincs dízel, ha kitiltják őket a városokból az mindenképpen egy komoly változást hozhat.

Európa egy vegyes, Amerikában nincs dízel, ha kitiltják őket a városokból, akkor az egy nagyon komoly fenyegetés.

A hibridek megjelenésével a kép átrendeződik, az autógyártók egyre nagyobb része gyárt hibrid autókat, ami ugye elektromos és benzin meghajtású egyidejűleg.

A szállító szektor érintettsége

A finomított olajtermékeknek a kb. 2/3-át a közlekedés és a szállító szektor – beleértve az áruszállítást, tengeri hajózást, repülést - fogyasztja el, a többit a műanyag gyártás és vegyipar, valamit a kenőolajok ipari felhasználása is létezik, bár kevésbé jelentős.

Ha megy föl az olaj ár, akkor a repülés is drágább lesz?

A kerozin kb. 5-6% a teljes termékkibocsátáson belül, ha az input árak emelkednek, akkor ennek az ára is emelkedni fog. A légitársaságok pedig a jegyárakon és egyéb szolgáltatási díjakon keresztül át fogják ezt hárítani az utasokra.

Mi mindenre hat még a benzinár növekedése?

A benzinár növekedésének hatásai

Közvetlenül az emberek által a töltőállomásokon vásárolt üzemanyag mennyiségére lesz hatással. Ezt könnyű belátni, hiszen ebben az esetben az embereknek ugyanannyi autózáshoz a jövedelmük nagyobb hányadát kellene üzemanyagra költeni, amit az árnövekedés függvényében egyre kevesebben engedhetnek meg.

Közvetlen hatása elég szerteágazó: a benzin árának növekedése a legtöbb áru árába beépül. Az alapvető élelmiszerektől kezdve a műanyag zacskókon át a feldolgozott termékekig szinte bármibe. A szállítástól a kenyér áráig – mondhatnánk egyszerűsítve.

Mekkora ennek hatása a jövedelmekre nézve?

A direkt hatás valahol 5% körül lehet – az átlagos jövedelemből nagyságrendileg ennyit költenek az emberek üzemanyagra, ha viszont az átgyűrűző hatásokat is figyelembe vesszük, akkor ez a szám inkább 9-10% körülire tehető.

Ki diktálja az olajárakat a világban?

Olaj nagyhatalmak

Általában három országot szoktak emlegetni: Oroszország – mint legnagyobb termelő, Szaúd-Arábia, mint az OPEH ki nem mondott vezetője, valamint az Egyesült Államok, mint nagyhatalom és egyik legnagyobb termelő.

Ha visszanézünk a történelemben azt láthatjuk, hogy az olajárat mindig kartelek irányították. Kezdetben a Rockefellerék, aztán az Amerikai Szövetségi Kormány, majd 1953-tól kezdődően az OPEH az, ami rövidtávon próbálja a kínálat bővítésével vagy szűkítésével befolyásolni az olajárat.

Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben egy technológiai forradalom következtében jelentősen tudta növelni termelését, így csökkenteni tudták importjukat. Ez a keresletkiesést vagy túlkínálatot – ahogy tetszik, okozott az olajpiacon, aminek is köszönhetőek voltak a tartósan alacsony olaj – így közvetve – benzinárak is.

Erre válaszul az OPEH az Oroszokkal és több kisebb olajkitermelő országgal karöltve egyfajta kvótaszűkítéssel próbálja csökkenteni a kínálatot, hogy számukra kedvezőbb szinteken tudják tartani az árakat.

Mi az amerikaiak előnye a többiekkel szemben?

A kitermeléshez használt technológia az, amit itt érdemes kiemelni, hiszen a termelés volumene igazából csak a globális kínálat 10%-át teszi ki. Az amerikai palaolaj termelők abban mások, hogy mivel máshogy termelnek, sokkal gyorsabban tudnak reagálni egy-egy árváltozásra.

A technológia lényege, hogy a hagyományos kitermelőkkel ellentétben – akik alapvetően vertikálisan (függőlegesen) fúrnak az olajmezőben, és homokot és egyéb anyagokat használnak az olaj kiszorítására a kőzetek közül, a palaolaj termelők egyfelől hidraulikus frakciót használnak (másfajta anyag az olaj kiszorítására), másfelől ún. horizontális kutakat tudnak fúrni, amik miatt sokkal nagyobb hatékonysággal tudnak kisebb mezőkből is nagy mennyiségben kitermelni.

Mekkora ez az előny a gyakorlatban?

Az árváltozásra való gyorsabb reagálás azt jelenti például, hogy míg egy Oroszországnak, vagy más hagyományos olajtermelőnek évekbe is telhet kapacitásuk lényeges átalakítása, addig az amerikaiaknak erre 16-20 hét is elegendő lehet.

A mai ismereteink szerint azonban az amerikai készletek még mindig korlátosak, valamikor 2030 körül feltehetőleg el kezdenek majd apadni a források.